Pagan Metal:

A pagan metal (magyarul pogány metal) elnevezés egy gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a heavy metal és az extreme metal stílusok olyan irányzatait, amelyek egy adott kultúra vagy régió kereszténység előtti hagyományaival foglalkoznak. Ezek bemutatásához különböző tematikus koncepciókat, például rusztikus népi dallamokat, hangszereket, és esetenként archaikus nyelveket használnak. A norvég In the Woods... (1992) progresszív black metal banda, egyike a pagan metal műfaj korai úttörőinek. Marc Halupczok a Metal Hammer magazin szerkesztője, a Primordial (1987) zenekar "Dark Romanticism" demóalbumának "To Enter Pagan" című daláról írta, hogy egyike azoknak a műveknek, melyek később meghatározták a műfaj stílusjegyeit. A pagan metal irányzatba, a zenekarok és műfajok széles skálája beletartozik annál is inkább, mivel black, viking és folk metal csapatok egy része inkább a pagan metal elnevezést részesíti előnyben, de a stílusra sötét árnyként vetül, hogy a legszélsőségesebb ideológiájú bandák is ez alá az elnevezés alá sorolják magukat. Míg a zenekarok jó része a pogány történetírásból, az ősi istenek legendáiból, a történelmi hősök dicső tetteiből, a mesék-mondák-regék históriáiból és a mitológia krónikáiból merítenek ötleteket, addig az irányzat együtteseinek egy része bizonyos mértékű keresztény-ellenes koncepciókat is megfogalmaznak, de ezen messze túltesz a radikális NSBM (National Socialist Black Metal - Nemzetiszocialista Black Metal), hordák náci eszmerendszere. Folyamatos feszültséget jelent a színtéren, hogy a pagan metal műfaj képviselőit gyakran összemossák a szélsőségesekkel, emiatt időnként támadások és vádak érik a folk metal formációkat is, például a Moonsorrow (1995) és a Týr (1998) zenekarokat is meghurcolták antifasiszta szervezetek. Ez a megbélyegzés nem tesz jót a műfaj megítélésének, ezért mindenképpen előnyös lenne a vádaskodók és a radikális bandák tagjainak fejében is rendet tenni.

Műfaji jellemzők

A pagan metal inkább egy különleges ötlet mint műfaj, ezért a zenekarok megvalósításai vadul különböznek egymástól. Jarkko Aaltonen, a finn Korpiklaani (2003) basszusgitárosa szerint, "A vikingek, vagy más ősi törzsek mind magukon viselik a pogány jelzőt függetlenül attól, hogy az őket megszemélyesítő bandák használnak-e népi hangszereket vagy sem". Heri Joensen, a Feröer (Føroyar) szigeteki Týr zenekar énekese hasonló véleményének adott helyt, miszerint a pagan metal bandák dalszövegei, a kereszténység előtti európai hagyományokat mutatják be, legyenek azok akár történelmi vagy mitológiai alapúak, és a regionális eltérések miatt ezek a művek lírai és zenei koncepcióban is rendkívül változatosak. Egyes bandák zenei stílusára a vidám és élénk, míg másokéra a sivár és doom-os hangzás jellemző, ezen kívül a vokál, a dallamos éneken át a "földöntúli" hörgés-morgásig bezárólag minden énekstílust felhasználhat, ráadásul a zenekarok egyik fele anyanyelvén, másik fele angolul adja elő műveit.

A pogány metal stílushoz gyakran társítják a folk metal és a viking metal (időnként a black metal) irányzatok zenekarait. Olyan formációk zenei hangzása, mely többek között a finn Moonsorrow vagy a norvég Kampfarbrigádokra is jellemző, illeszkedik mindhárom említett műfaj stílusjegyeihez.

Történelem

Annak ellenére, hogy '70-es és '80-as évek zenekarai közül például a Led Zeppelin (1968) vagy a Manowar(1980) dalszövegei is mutattak a pagan metal bandák által feldolgozott témákkal kapcsolatos hasonlóságokat,az inspirációt elsősorban a Bathory (1983), az Enslaved (1991), az Amorphis (1990) és a Skyclad (1990) művei jelentették. A Bathory és az Enslaved a viking metal, az Amorphisés a Skyclad a folk metal színtéren jeleskedik, és ez is mutatja, hogy a különböző műfaji besorolások nem feltétlenül választhatók el élesen.

A kezdetekkor, amikor baltákkal hadonászó vikingek és a lándzsákkal küzdő kelta hadurak zenei képviselői feltűntek a metal mainstream-ben és a szakmai sajtóban, a metal zene "igazi" főszereplői nem voltak elragadtatva a jelenségtől. Nagy nehezen kiheverték, hogy a black metal színtér egy része az aktuális divatnak megfelelően megszelídült, és a legvérmesebb bandákkal is már csak a rossz gyerekeket ijesztgetik, erre most mi történik? Harci fegyverekkel, hegedűkkel és dudákkal felszerelt összepingált felsőtestű vagy állatbőrökbe és szőrmékbe öltözött vademberek, ősi dalokat énekelve masíroznak be a metal zene fővonalába. A metal műfaj ilyen típusú asszimilációját sokan túl komikusnak tartották, és annak ellenére, hogy idővel a többség elfogadta az új irányzatot, vannak olyanok, akiknek arcán azóta sem őszinte a mosoly. A dolgot tetézi, hogy a műfaj rajongótábora, a példaképeikhez hasonló viseletben és fegyverzetben kezdett a koncertekre járni, amiről Alan Nemtheanga, a Primordial énekese a Revolver magazinban adott interjújában így nyilatkozott:

"Ha majd jönnek felém a hullámzó műanyag kardjaikkal, valószínűleg kapnak egy nagy rúgást a fejükre!"

Azonban a kétkedőkre idővel rácáfoltak az új stílus sikerei, és az egyre kidolgozottabb és kifinomultabb hangzásvilág helyet szorított magának a metal színtéren.

Származás

Jarkko Aaltonen szerint a Black Sabbath (1969) banda is totál pogány volt, de a jelenlegi pagan metal színtér, -melynek indulását ő a Skyclad együtteshez köti-, inkább a tradicionális folk-rock hangzásból, és a mitológia-központú témákból építkezik. Az Eluveitie (2002) énekese Chrigel Glanzmann is úgy véli, hogy aSkyclad volt a pagan metal stílus előharcosa, továbbá megjegyzi, hogy a Skycladzenéjében igazán inspiráló módon keveredett a heavy metal és a kelta népzene. Ian Christe zeneszakértő, írásaiban szintén a Skyclad munkásságát hozza fel példaként a pogány irányzat alapköveként. Ezekkel szemben Heri Joensen, a Týrénekese inkább a Bathory zenekart tartja a műfaj úttörőjének, kiemelve, hogy aBathory miután belefáradt a sátáni dalszövegek gyerekes mivoltába, egyre inkább az skandináv mitológia témáit emelte át líráiba. Alan A. Nemtheanga (Alan Averill), az ír Primordial brigád énekes-frontembere szerint, a pagan metal műfaj első megjelenése a Bathory 1988-as "Blood Fire Death" című albumához köthető, bár azt is megjegyzi, hogy a Bathory korai munkái tulajdonképpen a Manowar stílusának másolásából álltak, azonban ezt a legtöbb ember nem meri bevallani. A finn viking/folk metalTurisas (1997) banda tagja Warlord Nygård (Mathias Nygård) úgy tartja, hogy az Amorphis volt az első pagan metal zenekar (1994-es második stúdióalbumuk "Tales from the Thousand Lakes" címmel jelent meg, amin a finn nemzeti eposz, a Kalevala témáit dolgozták fel.), és véleménye szerint dalaival utat mutatott számukra egy olyan zenei irányzatban, ahová most a saját zenekarát is sorolják.

Viták és kritikák: érvek és ellenérvek

A műfaj csúcsra jutásával együtt tűnt fel az "elefánt a porcelánboltban", aminek két oka volt:

Az egyik ok, hogy a zene annyira szorosan kötődik a nemzeti identitáshoz, hogy egyesek az egész műfajt elfogadhatatlanul nacionalistának vagy rasszistának tartják annak ellenére, hogy a zenekarok ezeket a vádakat rendszeresen cáfolják és visszautasítják. (Személy szerint én sem értek egyet a bírálatokkal. Mivel folk, azaz népzenei gyökerekkel rendelkező műfajról van szó, egyértelmű, hogy az adott zenekar a saját történelmét, és a saját népzenei motívumait viszi bele műveibe. Nem igazán lenne sikeres, a magyar pagan-folk metal színtéren tevékenykedő Dalriada, a The Moon and the Nightspirit vagy aKerecsenSólyom, ha VIII. Henrik szerelmi életéről énekelne viking metal stílusban.) A bírálóknak igazuk van és nincs igazuk. Igazuk van, mert sajnos az irányzathoz sorolják magukat a szélsőségesek is -itt látszik milyen kártékony lehet egy elfajzott ideológia-, és nincs igazuk, mert nem lehet az egész műfajt egy kalap alá venni a radikálisokkal.

Már a folk metal műfaj leírásának végén is ismertetésre került, hogy a 2008 áprilisában megrendezett "Paganfest" pagan metal zenei rendezvény fellépőit neo-náci vádakkal illették. A Monsorrow, a Týr, aKorpiklaani, az Ensiferum, az Eluveitie stb. együtteseket "nácizenekarok" titulussal bélyegezte meg a "Berliner Institut für Faschismus-Forschung und Antifaschistische Aktion e. V." és az Antifa (radikális antifasiszta szervezet). Kritikáik első helyén a Monnsorrow és a Týr bandák logóiban használt (ősi) rúna szimbólumok álltak, melyeket a náci Waffen-SS katonai szervezet SS jelvényeihez hasonlították, és a zenekarok hiába érveltek azzal, hogy ezeket a szimbólumokat népeik már több ezer éve használják. (A vitatott rúnák képe, a folk metal műfaj ismertetőjében megtekinthető) Az események után nyilatkozatháború alakult ki, ami az együttesek részéről a szélsőségesektől történő teljes elhatárolódásnak adott hangot, emellett a színtér zenészei közül is rengetegen kiálltak a megvádolt zenekarok mellett. A fellehető információk szerint azóta hasonló atrocitás nem történt, de a radikális bandák (NSBM) tevékenysége növekvő tendenciát mutat, ami a metalzenei színtérnek nem tesz jót.

A másik ok, hogy a divathullámot meglovagoló, a "mulatós metal" színvonalát átlépni nem tudó zenekarok tevékenysége is felerősödött, és ezek együtt kártékonyan hatottak az irányzat megítélésére.

2009-től a műfaj egyfajta jelenséggé, trenddé vált. Rengeteg új vagy régi zenekar -meglovagolva az aktuális metal "divatot"-, a pagan metal égisze alatt kezdett el tevékenykedni, és ennek következtében folk metal és viking metal albumok árasztották el a piacot. Ez a folyamat, a műfaj felhígulásához vezetett, sokan csak másolják a "nagy nevek" munkáit, és ezáltal a folk irányzat szinte a "mulatós metal" szintjére süllyedt. Mikael Karlbom a Finntroll (1997) zenekar gitárosa is aggodalmának adott hangot, mely szerint a folk metal divattá vált, és Jarkko Aaltonen a Korpiklaanitagja is úgy érzi, hogy már túl sokan ugrottak fel a műfaj "vonatára". Johan Hegg, a svéd Amon Amarth (1992) viking metal zenekar énekese, csapatával elhatárolódott ettől az irányzattól, is kijelentette:

"Mi már nem úgy tekintünk magunkra, mint aki pagan folklór zenét csinál."

Szerencse, hogy a rengeteg színvonaltalan alkotás között továbbra is sok kiváló album születik, és erre garanciát jelent minden olyan ismert  zenekar, akik már a viking/folk metal első szikráinak kipattanásánál ott voltak, vagy kicsit később, a pagan metal lángok felszításában vettek részt. Természetesen az új bandák között is vannak gyöngyszemek, akiket nem fertőzött meg a trendiséggel társuló silányság uralta káosz.

A leírásban említetteken kívül néhány pagan/viking metal zenekar: Arkona, Temnozor (Oroszország), Ulytau(Kazahsztán), Melechesh (Izrael), Windir (Norvégia), HeathenForay (Ausztria), Yggdrasil (Dánia-Feröer szigetek)

,Månegarm (Svédország), Helrunar, Wolfchant (Németország), PaganBlood (Franciaország),Dragobrath (Ukrajna), Azathoth, Graveland (Lengyelország), Garmenhord (Belgium), Oakenshield (Brazília).

 

Oldal: Pagan(Pogány) Metal
METAL HUNGARY SHOW - © 2008 - 2024 - metalhungary.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat